A 21. századra "élhető világunk" mind összetettebbé válik, a megértést egyre nehezebbé teszi a tudományos, de a mindennapi életet is meghatározó információk egyidejű, tömeges megjelenése. James Burke új könyve - kapcsolódva korábbi, az emberi tudás világában kalauzoló kötetéhez - ebben az információözönben segít eligazodni, feltárva a történelmi tudás hálóját és annak "bejárható" útjait.
Burke szerint folyamatos "nem egyensúlyi" állapotban létezünk, és ennek az a mód az oka, ahogyan az utóbbi 120 ezer évben az ismereteket megszereztük és terjesztettük. A tudományos ismeretszerzés dedukciós szemlélete - hogy a dolgokat részeire szedjük, és így következtetünk működésükre - nemcsak a valóság (és az azt tükröző tudomány) szétforgácsolódásához vezetett, de a tényhez is: napjainkban egy törpe kisebbség tud egyre többet egyre kevesebbről, miközben a nagy többség egyre kevesebbet tud egyre több dologról. Burke - szemben a dedukció linearitásával - az emberi agy hatalmas méretű "kapcsolórendszerét" helyezi a megismerés középpontjába: a mesterséges, félig intelligens interaktív rendszerek működésének mintájára építi fel az ismeretek hálóját. Úgy vezet el az információk összefüggéseinek és jelentőségének megértéséhez, hogy megtanít felismerni, azonosítani a gondolatok, emberek és események közötti kapcsolatok mintázatában. A Tudásháló tíz különböző utazást mutat be, száznegyvenkét "időbeli átjáróval", azaz ugrási ponttal, ahonnan a háló egy másik koordinátájába lépve újabb információt érhetünk el, miközben megértjük az összefüggést a történelem egyes tényei között.
Burke izgalmas kísérlete egy lehetséges módját mutatja meg annak, hogy mindazon milliók, akik kiszorultak a hivatalos ismeretszerzésből, megtanulhassák az információszerzés és -hasznosítás folyamatát, hogy ezáltal a "részvételi kormányzás" irányába mozduljanak el. A fekete-fehér reprodukciókkal illusztrált kötet - izgalmas olvasmánya lesz a tudományelmélet és a tudománytörténet iránt érdeklődőknek.

JOHN D. BARROW, korunk egyik legkiválóbb kozmológusa, a University of Sussex professzora elegáns könnyedséggel mutatja be, mi történhetett a Világegyetem születésekor, az ősrobbanás, a Nagy Bumm első három percében. A kezdet kezdetén a Világegyetem nem volt más, mint a sugárzások tüzes pokla, ahol oly nagy volt a forróság, hogy még atomok sem létezhettek. Hogyan, miért és mikor vette kezdetét a Világegyelem története? Hogyan jött létre az anyag, a tér és az idő? Melyek a legújabb elméletek a Világegyetem keletkezésének lehetséges módjáról? Milyen kapcsolatban van saját létezésünk a Világegyetem történetével?

A VILÁG - EGYETEM SOROZAT
"bepillantást nyújt a bennünket körülvevő világba, s mindenki egyetemének 'tankönyveiként' adja közre a modern természettudományok legújabb eredményeit s az általuk sugallt korszerű világképet." (SZENTÁGOTHAI JÁNOS)

JOHN D. BARROW, korunk egyik legkiválóbb kozmológusa, a University of Sussex professzora elegáns könnyedséggel mutatja be, mi történhetett a Világegyetem születésekor, az ősrobbanás, a Nagy Bumm első három percében. A kezdet kezdetén a Világegyetem nem volt más, mint a sugárzások tüzes pokla, ahol oly nagy volt a forróság, hogy még atomok sem létezhettek. Hogyan, miért és mikor vette kezdetét a Világegyelem története? Hogyan jött létre az anyag, a tér és az idő? Melyek a legújabb elméletek a Világegyetem keletkezésének lehetséges módjáról? Milyen kapcsolatban van saját létezésünk a Világegyetem történetével?

A VILÁG - EGYETEM SOROZAT
"bepillantást nyújt a bennünket körülvevő világba, s mindenki egyetemének 'tankönyveiként' adja közre a modern természettudományok legújabb eredményeit s az általuk sugallt korszerű világképet." (SZENTÁGOTHAI JÁNOS)

Utazik a vonaton, szóba elegyedik útitársával, és kis idő múlva közös ismerősre bukkannak. Milyen kicsi a világ, mondják ilyenkor, és meglepődnek. A Nexus arról szól, hogy ez nem meglepő, hanem szabályszerű.
"Ezen a bolygón mindenkit mindenkitől csupán hat ember választ el... Az Egyesült Államok elnökét. Egy velencei gondolást. De nemcsak a nagy neveket. Akárkit. A bennszülöttet az őserdőben. A tűzföldit. Az eszkimót. A földön bárkivel hat szemből álló lánc kapcsol össze. Jelentős gondolat."
A hálózatok különös és új elmélete, amelyet elsősorban az Internet hívott életre a természet- és társadalomtudományokban egyaránt rekord gyorsasággal talált újszerű alkalmazásokra. Elméleti alapjai már a hatvanas évektől készen álltak - éppen két világhírű matematikusunk - Erdős Pál és Rényi Alfréd jóvoltából.
Egy elmélet, amely a sejt és az ökoszisztéma az emberi agy és az internet közös törvényeit írja le, és arra is választ ad, hogy a szegény embert miért húzza még az ág is.

Daniel C. Dennett a Tufts University professzora meghökkentő kijelentéssel kezdi az emberi elme kialakulásáról és működéséről szóló könyvét: "Filozófus vagyok, nem tudós, és mi, filozófusok jobban tudunk kérdezni, mint válaszolni." Megtudhatjuk vajon valaha is, mi megy végbe egy másik ember elméjében? Megtudhatja-e egyszer egy nő, milyen férfinak lenni? Milyenek a nem emberi elmék? Miről gondolkodnak a lovak? A mindvégig érdekfeszítően olvasmányos könyv szellemi kalandozásra hívja az olvasót, hogy többet tudjunk meg arról, milyenek is vagyunk "mi elmések, mi gondoskodó-gondolkodók".

RICHARD DAWKINS, a Charles Simonyi által Oxfordban újonnan alapított Tudománynépszerűsítő Tanszék első professzora. A VILÁG - EGYETEM sorozat számára írt könyvében a génkutatás újabb eredményeit ismerteti. Miként alakulhatott ki az élet a Földön? Digitális információk, bitek halmaza az élet, s az ember - vagy bármely élő szervezet - kivételes "programozott túlélőgép"? Egyetlen közös őstől származik minden földi élőlény? Miért 50-50% a nemek közti arány? A gének hömpölygő folyamáról szóló könyv az evolúció történetén kalauzolja végig az olvasót.

RICHARD DAWKINS, a Charles Simonyi által Oxfordban újonnan alapított Tudománynépszerűsítő Tanszék első professzora. A VILÁG - EGYETEM sorozat számára írt könyvében a génkutatás újabb eredményeit ismerteti. Miként alakulhatott ki az élet a Földön? Digitális információk, bitek halmaza az élet, s az ember - vagy bármely élő szervezet - kivételes "programozott túlélőgép"? Egyetlen közös őstől származik minden földi élőlény? Miért 50-50% a nemek közti arány? A gének hömpölygő folyamáról szóló könyv az evolúció történetén kalauzolja végig az olvasót.

JARED DIAMOND, a University of California világhírű élettanprofesszora szerint az ember szexuális viselkedése, mely a leghevesebb gyönyörök, gyakorta pedig a szenvedések és nyomorúságok forrása, kifejezetten bizarr, legalábbis ha a földünkön élő többi 4300 emlősfajéhoz hasonlítjuk. A tudósok feltételezik, hogy még legközelebbi majomszerű őseink is döntően másfajta "szexet" űztek. Mely evolúciós erők hatására lettünk olyannyira másmilyenek? Miért pont így kellett történnie? Mi is olyan meghökkentő bennünk, emberekben? A szerző sziporkázóan szellemes érveléssel és megragadó példák sokaságával fejti ki, miként vált döntő jelentőségűvé az emberré válásunkban - más egyéb tényezők mellett - a szex.

Az élet eredete egyike a tudomány legérdekesebb és még megválaszolatlan kérdéseinek.
Az élet csupán egy kémiai baleset eredménye, ami egyedülálló az Univerzumban? Vagy éppen ellenkezőleg, mélyen bele van vésve a természet törvényeibe, és fel is bukkan ott, ahol a körülmények kedvezőek?
Paul Davies, a világszerte elismert tudós és több népszerű könyv szerzője ebben a művében a legújabb biogeneziselméleteket veszi sorra. A csak nemrég felfedezett, a Föld forró mélységeiben tanyázó "élő kövületek" és baktériumok lehetséges nyomai egy Marsról származó meteoritban alaposan felforgatták az eddigi nézeteket a legkorábbi élő szervezetekről. Az egyre gyarapodó bizonyítékok amellett szólnak, hogy az élet valahol mélyen a felszín alatt, korábban elviselhetetlennek tartott körülmények közepette született, és sziklákba zártan akár utazhatott is a Föld és Mars között, vagy talán bárhová a világűrön át.
De még ha a legextrémebb környezetben is, hogyan jöhetett létre az élet az élettelen anyagból? Davies a legtöbb tudóssal szemben azt állítja, hogy a döntő lépést nem a kémiában, hanem az első információfeldolgozó rendszerekben kell keresnünk.

Az élet eredete egyike a tudomány legérdekesebb és még megválaszolatlan kérdéseinek.
Az élet csupán egy kémiai baleset eredménye, ami egyedülálló az Univerzumban? Vagy éppen ellenkezőleg, mélyen bele van vésve a természet törvényeibe, és fel is bukkan ott, ahol a körülmények kedvezőek?
Paul Davies, a világszerte elismert tudós és több népszerű könyv szerzője ebben a művében a legújabb biogeneziselméleteket veszi sorra. A csak nemrég felfedezett, a Föld forró mélységeiben tanyázó "élő kövületek" és baktériumok lehetséges nyomai egy Marsról származó meteoritban alaposan felforgatták az eddigi nézeteket a legkorábbi élő szervezetekről. Az egyre gyarapodó bizonyítékok amellett szólnak, hogy az élet valahol mélyen a felszín alatt, korábban elviselhetetlennek tartott körülmények közepette született, és sziklákba zártan akár utazhatott is a Föld és Mars között, vagy talán bárhová a világűrön át.
De még ha a legextrémebb környezetben is, hogyan jöhetett létre az élet az élettelen anyagból? Davies a legtöbb tudóssal szemben azt állítja, hogy a döntő lépést nem a kémiában, hanem az első információfeldolgozó rendszerekben kell keresnünk.

PAUL DAVIES, a University of Adelaide Templeton díjas természetfilozófia professzora a Világegyetem utolsó három percének lehetséges történetével foglalkozik. Ki ne lenne kíváncsi arra, milyen sors vár a kozmikus méretekhez képest parányi bolygóra, a Földre? A történet vége is robbanásszerűen heves lesz? A Nagy Bumm a Nagy Reccsel fejeződik be? Lehet, hogy a Halál a Teremtés ára? De lesz-e egyáltalán vége a világnak? Az emberiségnek vagy leszármazottainak - akár hús-vér élőlények, akár robotok - egyszer szembe kell nézniük az Apokalipszissel, vagy van remény a túlélésre egészen az örökkévalóságig?

PAUL DAVIES legújabb könyvének címében az emberiséget több mint kétezer éve izgató kérdés fogalmazódik meg. "Aligha kétséges, hogy ha akár csak egyetlen mikróbát sikerülne találnunk, amelyről hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a földi élettől függetlenül fejlődött ki, akkor ez a felfedezés csakis kopernikuszi vagy darwini forradalomhoz lenne hasonlítható" - állítja a szerző. "Ez lenne minden idők legjelentősebb tudományos felfedezése."

"Amerikai tudósok egy csoportja olyan bizonyítékokra bukkant, amelyek azt tanúsítják, hogy több milliárd évvel ezelőtt - primitív egysejtűek alakjában - kialakulhattak az élet első formái a Marson. A kutatók a mikroszkópikus nagyságú organizmusok maradványait annak a meteoritnak a felszínén fedezték fel, amelyet 1984-ben találtak a déli sarkvidéken." (MTI, 1996. augusztus 8.)

PAUL DAVIES szenzációs könyve arról szól, miként formálhatja át egy effajta felfedezés az önmagunkról és a Világegyetemről alkotott képet, s milyen hatással lehet a tudományra, filozófiára és vallásra.
Csoda, véletlen vagy a fizika és kémia törvényszerűségeinek következménye az élet megjelenése a Földön? Milyen érvek szólnak a hasonmás lények létezése mellett? Vajon van-e esélyünk egy nálunk sokkal fejlettebb civilizáció által küldött üzenet fogadására és megfejtésére?
Az EGYEDÜL VAGYUNK A VILÁGEGYETEMBEN? arról győzi meg az olvasót, hogy a tudomány a tudományos-fantasztikumnál is fantasztikusabb szellemi kalandozást kínál.

Általában az evolúciót mindenki az egyedek közötti versengésnek látja - ezt tükrözi a "legrátermettebb túlélése" kifejezés is - így természetesen magát a faj egyedét tekintik a "kiválasztódás legkisebb egységének". Richard Dawkins ebben a könyvében kísérletet tesz, hogy egy új értelmezéssel a feje tetejére állítsa ezt az elméletet. Azt javasolja, hogy az egész organizmusok küzdelme helyett, az evolúciót inkább úgy vizsgáljuk, mint a gének harcát, ami a fenotípusok változásában nyilvánul meg. A fenotípusok tulajdonképpen a gének olyan végtermékei, mint például a szem szín vagy a levélalak, tehát olyan jellemzők, amik az egyes egyedek rátermettségére hatással vannak, s így áttételesen a gének evolúciós érdekét szolgálják.
Dawkins meggyőzően demonstrálja, hogy ha az élőlények fizikai és mentális szervezetét, külső környezetüket egyfajta hadszíntérnek tekintjük, ahol a gének közötti fegyverkezési verseny zajlik a DNS-molekula egy-egy szakaszának birtoklásáért, akkor tisztábban láthatjuk és egyben kiterjeszthetjük a legalkalmasabb túlélésének elméletét. Ez a hatásos és vitára inspiráló könyv lebilincselő és szemléletes magyarázatot ad a genetika bonyolult világának kérdéseire.

Ezt a könyvet, amely az állati viselkedésről szól, szinte tudományos fantasztikus regényként kell olvasni. Célja az, hogy megmozgassa a képzeletet. De mégsem tudományos fantasztikus regény: tudomány. Az önző gén elmélet Darwin elmélete - kicsit más formában. A darwini életmű nem konkrét szervezetekre vonatkozó részletes elvárásokat nyújt nekünk, hanem ennél értékesebb dolgot: a vezérlő elvek megértését. Ez a könyv lényegében a neodarwinizmus logikus továbbfejlesztése, csak éppen a gének nézőpontjából szemléli a természetet. Hiszen mindannyian túlélőgépek vagyunk, amelyeknek az a dolguk, hogy megőrizzék a géneknek nevezett önző molekulákat. Richard Dawkins lenyűgöző és szellemes - immár második, bővített kiadásban megjelent - könyve az evolúció génszemléletű felfogásának kifejtésével, az önzés és az önzetlenség biológiájának vizsgálatával arra törekszik, hogy az élettel kapcsolatban minden a helyére kerüljön - a szívekben éppúgy, mint az agyakban.

Richard Dawkins az oxfordi egyetem Public Understanding of Science (Tudományos Ismeretterjesztési) tanszékének Charles Simonyi professzora, és az oxfordi New College ösztöndíjas kutatója. Az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb evolúcióbiológusa, egyszersmind népszerű író. Tudományos és irodalmi munkássága elismeréseként több helyen is tiszteletbeli doktorrá fogadták. Magyarországi sikerére és elismertségére jellemző, hogy azon kevés szerzők közé tartozik, akiknek magyarul is megjelent minden jelentős munkája: Az önző gén, A hódító gén, A vak órásmester, a Folyam az Édenkertből és a Szivárvámybontás Az Ördög Káplánja érdekfeszítő, személyes hangú válogatás eddig megjelent írásaiból, amelynek nyomán kirajzolódik a tudomány egyik legkiemelkedőbb elméjének portréja. A válogatásban munkásságának kulcsfontosságú írásai szerepelnek, melyekhez Richard Dawkins témánként új, a keletkezés körülményeire utaló értelmező szövegeket is írt. Irodalmi értékű írásaiból megmutatkozik széles érdeklődési köre, erőteljes nézeteinek kihívó jellege. Írjon bár az evolúció és az általában vett tudomány jó néhány aspektusáról, elhunyt kollégáiról, a nevelésről, a számítógép és az ember kapcsolatáról, a terrorizmusról és - nem éppen mellékes témaként - a vallásról, stílusa gyakran provokatív, de sohasem enged az intellektuális színvonalból.. Nemcsak átadja az ismereteket, hanem egy egységes világkép részeként értelmezi is azokat. Irásainak intellektuális hősei között találjuk Darwin, Jean Henri Fabre, Gregor Mendel, H.G. Wells, T.H. és Julian Huxley alakját.A kötet későbbi írásaiban Dawkins modern szerzők mai nézeteivel vitatkozik, vagy éppen bizonyos társadalmi jelenségeket elemez és értelmezi azokat. Gondolkodása éles ellentétben áll a legtöbb divatos áramlattal, például a New Age miszticizmusával és spiritualizmusával, a posztmodern tudományelmélettel és a zárt, tekintély elvű, vallásos hittételekre alapuló gondolkodással. Az embert éppen úgy a földi lét részeként szemléli, mint bármely más élőlényt, és ebből a nézőpontból szemlélve különös megvilágításba kerülnek a biológia és a tudomány tényei, de még inkább az erkölcs, a fiozófia és a vallás. Richard Dawkins, aki híres arról, hogy tántoríthatatlan, sőt könyörtelen, ha a tudomány igazságát és módszereit védi, ebben a válogatásban megmutatja szelídebb, szemlélődőbb arcát is, ami sok olvasóját meglepheti.

Richard Dawkins angol biológus, a 70-es évek közepe óta világsikernek örvendő "Önző gén" szerzője, újabb letehetetlenül izgalmas, nagy vitákat kiváltó könyvvel állt elő. Mint az evolúció gondolatának egyik vezető képviselője előbb-utóbb szükségképpen összeütközésbe került a teremtés dogmájával. Ezúttal tehát a vallást és vallásosságot vizsgálja darwinista nézőpontból, az Isten létezésére vonatkozó kérdést, az "Isten-hipotézist" tudományos hipotézisként kezeli. Ugyanakkor "hitet tesz" az ateizmus mint bátran vállalható, tisztességes és nagy valószínűséggel helytálló álláspont mellett. Felháborodásának ad hangot, amiért az ateizmus ma az Egyesült Államokban körülbelül olyan heves elutasítást vált ki, mint ötven évvel ezelőtt a homoszexualitás. Miközben a nem hívők aránya a tudományos hierarchián felfelé haladva egyre emelkedik, sőt a Nobel-díjasok között a 90 %-ot is meghaladja. Dawkins tudatosan provokatív, szellemes és fölényes eleganciával megírt, a tudományos tisztesség elveit mindvégig szem előtt tartó könyve magától értetődő természetességgel, a legkülönbözőbb szakterületeken széleskörű tájékozottsággal és lenyűgöző tudással vet fel evidens alapkérdéseket és javasol rájuk a tudomány színvonalának megfelelő válaszokat. Miközben ellenállhatatlan, sokszor ironikus stílusával magával ragadja az olvasót, egyúttal rá is pirít, amiért eddig kétkedés nélkül megelégedett a konvenció által diktált tapintatos mellébeszéléssel. Az evolúció gondolatát nem egyszerűen szembesíti a vallással, hanem az ember vallásos viselkedésére, tekintélytiszteletére, erkölcsi magatartására is evolúciós magyarázatot kínál.

Kerek hatvan évvel ezelőtt jelent meg Albert Einsteinnek ez a kötete. Írásait maga válogatta. A korabeli magyar Faust Kiadó éleslátását dicséri, hogy a könyvet már 1935-ben közreadta. Kötetünk az azóta muzeális ritkasággá vált első magyar kiadás felhasználásával készült.
A tudomány történetében egyedül Einstein vált még életében világszerte mitikus alakká. Végtelenül szerény volt, többször elhárította személyének magasztalását. A tisztelet nemcsak a tudósnak, hanem a humanista gondolkodónak, a nemzetközi megértéséért, a nacionalista gőg és gyűlölködés, a diktatúra, a háború ellen következetesen harcolónak is szólt.
Politikai eszménye a demokrácia volt. Rámutatott, hogyan mérgezi az iskola és a sajtó a gyermekek és a tömeg lelkét az óriásira felduzzasztott nacionalizmussal, amelyet "egy rokonszenves, de jogtalanul használt néven hazaszeretetnek neveznek". Elutasítja a kisebbségekkel, mint alacsonyabbrendűekkel való bánásmódot.
Igen különböző műfajú írások alkotják Einstein szellemi önéletrajzát: aforizmák, levelek, beszédek, előadások, publicisztika, portrék az elmúlt időknek és saját korának jeles személyiségeiről, nagyobb tanulmány az elméleti fizika fejlődéséről, a relativitáselmélet népszerű magyarázata a sajtó kérésére.
Einstein többször visszatér a kutató vallásosságára, mint a kutatás legfőbb, legnemesebb hajtóerejére. Ez a vallásosság - a természeti törvények csodálata - Spinoza panteizmusával rokon.
Nem sajnálta idejét, hogy válaszoljon ismeretlen embereknek, a hozzáforduló japán iskolásgyerekeknek éppúgy, mint világhírű kortársainak, p1. Sigmund Freud-dal való levelezése.
Mindenkor és mindenütt a cselekvő pacifizmus mellett szállt síkra, amely egyedül képes megakadályozni az újabb, még borzalmasabb háborúkat, amelyek pusztulással fenyegetik az emberiséget. "A technikai fejlettség olyan, mint egy borotva egy hároméves gyerek kezében." Pedig amikor ezt írta, hol volt még az atommaghasadás felfedezése és gyakorlati háborús alkalmazása, az atombomba.

Ami Einsteinnek nem sikerült - olyan elméletet találni, mely a természet erőit egyetlen, mindent magában foglaló egységes rendszerbe szervezi - azt Brian Greene könyvének "főhőse", a szuperhúrelmélet képes megmagyarázni. Az elegáns univerzum képzeletbeli űrutasok, a vidám park körforgása, locsolócsövön élő hangyák világa segítségével próbálja megmagyarázni a kozmosz megértésében az elmúlt tíz évben bekövetkezett lélegzetelállító fejlemények jelentős részét. A szerző megvilágítja a modern fizika néhány olyan alapvető fejezetét, mint a speciális relativitáselmélet, általános relativitáselmélet stb., miközben átad valamit a kutatók által sokáig keresett egyesített elmélet iránti lelkesedéséből. A szuperhúrelmélet egyesíti a kis és nagy kiterjedések fizikáját, a kozmosz legtávolabbi zugát jellemző és az anyag legkisebb morzsáját uraló törvényeket. A tér és az idő hagyományos dimenzióin túl féltárul egy mikroszkopikus rezgő húrok alkotta 11 dimenziós univerzum, amelyben a tér szövedéke télhasadhat, majd újra betöltozódhat.A korszerű kutatások álláspontjának tükrében Brian Greene a Világegyetem törvényszerűségeit firtatja, azt, hogy ezek hogyan változtatják meg a kozmoszról kialakut hagyományos képünket, és hogy milyen kihívásokkal szembesülünk a végső elmélet kidolgozásakor.

Ami Einsteinnek nem sikerült - olyan elméletet találni, mely a természet erőit egyetlen, mindent magában foglaló egységes rendszerbe szervezi - azt Brian Greene könyvének "főhőse", a szuperhúrelmélet képes megmagyarázni. Az elegáns univerzum képzeletbeli űrutasok, a vidám park körforgása, locsolócsövön élő hangyák világa segítségével próbálja megmagyarázni a kozmosz megértésében az elmúlt tíz évben bekövetkezett lélegzetelállító fejlemények jelentős részét. A szerző megvilágítja a modern fizika néhány olyan alapvető fejezetét, mint a speciális relativitáselmélet, általános relativitáselmélet stb., miközben átad valamit a kutatók által sokáig keresett egyesített elmélet iránti lelkesedéséből. A szuperhúrelmélet egyesíti a kis és nagy kiterjedések fizikáját, a kozmosz legtávolabbi zugát jellemző és az anyag legkisebb morzsáját uraló törvényeket. A tér és az idő hagyományos dimenzióin túl féltárul egy mikroszkopikus rezgő húrok alkotta 11 dimenziós univerzum, amelyben a tér szövedéke télhasadhat, majd újra betöltozódhat.A korszerű kutatások álláspontjának tükrében Brian Greene a Világegyetem törvényszerűségeit firtatja, azt, hogy ezek hogyan változtatják meg a kozmoszról kialakut hagyományos képünket, és hogy milyen kihívásokkal szembesülünk a végső elmélet kidolgozásakor.

Ez a könyv nem a maja kódról szól! Ez egy átfogó és összetett tanulmány, melyben a bizonyítékokat a gazdaság és a környezet „kizsákmányolása” nyújtja. A könyv 2008as kiadás,de a jóslatok szinte az utolsóig megállják a helyüket. Szó van itt a mai napig tiltott vízautókról, tiltott technológiákról, elutasított fejlesztésekről és mindenre meg van a magyarázat. De nem szeretném az lelőni a poént! Kellemes olvasást!

Jane Goddall a világ egyik leghíresebb etológusa, szenvedélyes csimpánzkutató leghíresebb könyvét tartja kezében a kedves olvasó. Goodall rendkívül szemléletesen és élvezetesen írja le a csimpánzok életét.